MI AZ A NATURE AQUARIUM?

Nature Aquarium – a víz alatti természet!

Tanulj a víz alatti természettől! A vízinövényekkel sűrűn beültetett, kizárólag a szépsége okán létrehozott akváriumokat a legtöbben csak „növényes akvárium” néven emlegetik. Bár a "Nature Aquarium" is növényes akvárium, mégis van néhány alapvető eltérés az elképzelések és technikák között. Hasonlítsuk össze a "Nature Aquarium" filozófiáját a más növényes akváriumoknál használatos módszerekkel. Az első jellemző eltérés a természettel való mély kapcsolat, melyet az angol "Nature" szó is jelez.

A "Nature Aquarium" egyik legfontosabb alapelve: „Tanulj a természettől”. Ez a kijelentés két részből áll: az első rész lényege, hogy tanuljuk meg értékelni a természet szépségét, és használjuk ezt a tudást az akvárium létrehozásában. A természetben megszámlálhatatlan gyönyörű tájat láthatunk. A megfelelő kompozícióval - a kövek, fák és vízinövények felhasználásával - az akváriumban olyan természetes hatásokat érhetünk el, amelyek élethűen visszaadják a természet legszebb tájainak hangulatát. Ahogyan a természet világa is változik az évszakokkal, úgy az akvárium képe is megváltozik a növények fejlődésével. A "Nature Aquarium" az idő múlásával, a növények növekedésével egyre szebbé-és-szebbé válik.

Az ökoszisztéma fogalma

A második dolog melyet fontos megtanulnunk a természettől és fel kell használnunk a "Nature Aquarium" létrehozásánál az az ökoszisztéma fogalma. Az ökoszisztéma a növények, az állatok és a környezet kölcsönös kapcsolatán alapul a természetben. A rendszer fontos eleme az energia áramlása és az anyagok körforgása. Minden ökoszisztémában élő lényt három csoportba oszthatunk az ökoszisztémában: termelő, fogyasztó és bontó. Ezek az alkotóelemek a "Nature Aquarium"-ban a vízinövények, a halak és a mikroorganizmusok. A termelők a klorofil sejtek, melyek a fotoszintetizálásért felelősek és a vízinövényekben találhatóak. A vízinövények a fotoszintézist használják a növekedéshez - ezáltal oxigént termelnek. A halak és a mikroorganizmusok felhasználják az oxigént a légzéshez. A fogyasztók tehát többnyire az állatok, melyek növényekből vagy más állatokból táplálkoznak. Bár a halak többnyire találnak maguknak eleséget, az akvarista felelőssége, hogy ellássa őket eleséggel. A bontók csoportjába többnyire mikroorganizmusok tartoznak - ilyenek például a gombák vagy baktériumok. Természetesen a mikroorganizmusoknak is jelentős szerepük van az akváriumban. Biztosítják a megfelelő vízminőséget a halak ürüléke- és a megmaradt haleledel lebontásával, ezzel tápanyagot juttatva a vízinövények számára. A "Nature Aquarium" élettere akkor stabilizálódik amikor a vízinövények, a halak és a mikroorganizmusok egyensúlyban vannak.

A "Nature Aquarium" gondozása

A természetben nagy számban találhatóak különféle ökoszisztémák, melyek több fajta és nagy mennyiségű organizmusnak biztosítanak életteret. Ezzel ellentétben a "Nature Aquarium" egy korlátozott méretű térben készül el - így halak és növények csak limitált mennyiségben kerülhetnek bele. Ennek következtében a különböző vizinövények és ültetési helyeik, valamint a halak mennyisége és fajtái is nagyon fontosak. A legnagyobb problémát azonban mégis az alga jelenti. Azokat az algákat melyek az akvárium belsejében a növények levelein, a dekorációs fák és sziklák felszínén növekednek, moháknak ("moss") is nevezik. Egy algás akvárium nemcsak ronda, de hosszútávon befolyásolja a növények növekedését is. A "Nature Aquarium"-ban a növényeket sűrűn ültetjük, hogy a vízben lévő tápanyagokat feldolgozhassák, a halak mennyiségét pedig az akvárium méretéhez és a benne lévő növények sűrűségéhez igazítjuk, ezzel is elkerülve a túltelepítettséget és az ezáltal okozott betegségeket, valamint az algásodást. Emellett az algaevő halak és garnélák - mint például az Amano garnéla (Yamato Numa Ebi - Caridina Japonica) és a Sziámi Algaevő (Crossocheilus Siamensis) - azért kerülnek be az akváriumba, hogy segítsenek fenntartani az akvárium szépségét - anélkül, hogy algavirágzás történne. Ezeket a bölcsességeket is a természet tanította.

A látkép ("layout") megtervezése

A legelső feladatunk a "Nature Aquarium" elkészítésekor a látkép ("layout") megtervezése. (szerk.: a "layout" az akvárium elrendezésének és leendő élővilágának tervét, illetve később az akvárium egészét jelenti). Annak ellenére, hogy ez már az elejétől fogva magától értetődő dolognak tűnik, a végeleges elképzelésnek teljes mértékig le kell tisztázódnia már a kezdetekkor, mivel a jövendőbeli "layout" befolyásolni fogja az aljzat és a világítás kiválasztását is. Például fontos eldönteni, hogy az akváriumba fákat vagy köveket szeretnénk dekorációként felhasználni, vagy olyan nyitott akváriumot szeretnénk-e létrehozni, amelyből a fák ágai kinyúlnak. Nyitott akvárium esetén a függesztett megvilágítás a legmegfelelőbb választás. Az aljzat anyagának kiválasztása azon is múlik, hogy növényeket, vagy dekorációs homokot szeretnénk az akvárium előterébe. Szintén nagyon fontos még a kezdetekkor eldönteni, hogy milyen vízinövényeket szeretnénk az akváriumba. Nagyon lényeges, hogy elegendő időt szánjunk a tervezésre, mivel később nehéz lesz a "layout" alapjait megváltoztatni. Javasoljuk Takashi Amano előző munkáinak felhasználását, tanulmányozását, főleg kezdő növényes akvaristák számára.

Az akvárium kiválasztása

Fontos a megfelelő akvárium kiválasztása a "Nature Aquarium" létrehozásánál. Akváriumot többféle méretben és kivitelben vásárolhatunk. Ezek a legtöbb esetben üvegből vagy akrilból készülnek. Az üveg akváriumok a jó áttetszőségüket hosszú időn át megtartják, így a leggyakrabban ezt használjuk "Nature Aquarium" készítéséhez. Az akril akváriumok többféle méretben elérhetőek, de könnyebben karcolódnak és gyorsabban elvesztik az anyag áttetszőségét. Az akvárium-méret és hossz-mélység arányok is nagyban befolyásolják a "layout" típusát és kompozícióját. Általánosságban véve a legegyszerűbb 60 vagy 90 cm-es méretű akváriumban elkészíteni a "layout"-ot, mivel ezek az arányok általános stabilitást kölcsönöznek a képnek. A 120 és 180 cm-s méretek már inkább köves Iwagumi akváriumok készítésére alkalmasak a panoramikus arányaik miatt. A magasabb akváriumok viszont nagyon jó alapot szolgáltatnak egy fákkal épített "layout"-nak, mivel a magasabb fákat így könnyebb a térben elhelyezni.

Az akvárium elhelyezése

Bármely akvárium eltörhet vagy szivároghat ha nem megfelelően helyezzük el. A biztonságos elhelyezéshez szilárd, egyenes és egyenetlenségektől mentes felület szükséges. Az erre a célra készült akvárium állványok - mint például az ADA Garden Stand és az ADA stílusú bútoraink nagyszerűen megfelelnek ennek a célnak. Az állványt mindig szilárd és egyenletes padlóra helyezzük el. Fontos, hogy az akvárium vízszintjét vízszintmérővel ellenőrizzük. Amennyiben az akvárium nincs vízszintben fontos azt vízszintbe hozni, például egy méretre vágott fadarabbal, amelyet a szekrény alatt helyezünk el. A Garden Mat elhelyezése az akvárium alatt még biztonságosabbá teszi annak elhelyezését, mivel ez ellensúlyozza a kisebb felületi hibákat. Még kisméretű akváriumot sem szabad fém állványra, tároló szekrényre vagy normál bútorra helyezni. Ezek esetleg nem bírják el az akvárium súlyát, deformálódhatnak és a későbbiekben az akvárium törését okozhatják. Ne feledjük, hogy az akváriumban akár néhány tíz-, de akár többszáz kilogramm víz is lehet.

Forrás: Takashi Amano - AquaJournal.net